Az alapító szerint a demonstráció részleteiről még most egyeztetnek Vona Gáborral, a Jobbik elnökével, aki a Magyar Gárdát alapította. A megmozduláson várhatóan részt vesz majd a Papp Lajos szívsebész vezette Kárpát-Haza Nemzetőrség is, bár Poszpischek Tamás szerint „ők pacifistábbak, mint mi vagyunk, a doktor úr szerintem tőle idegen területre tévedt a nemzetőrség megalapításával”. Vona Gábort cikkünk megjelenéséig nem sikerült elérnünk.

Ennek ellenére utóbbi alakulat rendelkezik a legnagyobb „hagyományokkal”, ők már – mint a Fidesz honlapjának programajánlóján olvasható – a Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésére rendezett megemlékezéseken is részt vettek június 15-én. A Nemzeti Gárdáról július elején lehetett először hallani, amikor – bemutatkozásképpen – a Csaba királyfi fesztivál „védelmét látták el” a tudósítások szerint, és szintén védték a telefonon megfenyegetett Franka Tibor házát.


A Magyar Gárda csak augusztus 25-én alakul majd meg hivatalosan is, ekkor azonban nem kisebb személyiség avatja fel az 56 jelöltet a Budai Várban, mint a korábban a munkásőrség „újra-mozgolódását” vizionáló Für Lajos. A Magyar Gárdának már hivatalos öltözéke is van: a fekete zubbonyt és nadrágot Árpád-sávos címer díszíti majd. Vona Gábor azt nyilatkozta erről a Népszabadságban, hogy azért a fekete színt választották, mert ez tetszett neki a legjobban. 

Ezen kívül március 15-e után Vona Gábor szerint „a Nyírségben” megalakult a Nemzeti Őrsereg, amely valószínűleg azóta is fedett feladatokat hajtott végre, mert további tevékenységükről nem lelni információt, de a Jobbik alelnöke azt ígérte az interjúban, hogy augusztus 25-én egy szakaszuk részt vesz a Magyar Gárda avatásán.

A gárdák tevékenységéről egyelőre annyit lehet tudni, hogy a „hazafias nevelés” mellett „nemzetvédelmi feladatokat” látnának el. Felvetésünkre, hogy erre alkotmányos lehetősége csak a hadseregnek és a rendőrségnek van, Poszpischek Tamás azt mondta, ők civil szervezetként, egyesületi formában működnek majd, és minden jogszabályt betartanak, egyébként pedig ilyen gárdát az államnak kellene létrehoznia, mint történt ez sok európai országban is. Kérdésünkre, hogy el tud-e képzelni olyan szituációt, amikor a NATO-tag Magyarország erre rászorul, csak annyit mondott, hogy előfordulhat ilyen helyzet, de a gárda/gárdák békeidőben is bevethetőek lennének, például katasztrófavédelmi feladatokra.

Némi állami segítség jól jönne

További kérdés még, hogy miből tartják fenn magukat az alakulatok. A Magyar Gárdát kezdetben a Jobbik finanszírozza, amíg a szervezet – Vona Gábornak a barrikád.hu-nak adott interjúja szerint – saját lábára nem áll. A Nemzeti Gárda őrző-védő feladatokból szerezne saját bevételt, valamint „a hozzájuk csatlakozott tudósok találmányainak jogdíjaiból”. Poszpischek Tamás szerint ugyanakkor kiemelten közhasznú szervezetként állami forrásokra is pályázni fognak.

Kérdés persze, hogy az egyesületi formában létrejött gárdák, mennyi ideig működhetnek legálisan, ha netán paramilitáris jelleget öltene a tevékenységük, meddig létezhetnek majd legálisan. A magyar jog – az európai gyakorlathoz hasonlóan – megalakulásukkor „jóhiszeműen” jár el az egyesületekkel, vagyis kifejezetten liberális a szabad egyesülés alapján. Az egyesületek működését felügyelő ügyészség azonban bármikor kezdeményezheti a bíróságon egy-egy szervezet feloszlatását, ha úgy látja, törvénysértő a működése.

„Az egyesülési törvény – az alkotmányos rend megdöntésén és a fegyveres szervezkedés tilalmán túl – azt is kimondja, hogy az egyesülés nem járhat mások jogainak, és szabadságának sérelmével, ha a tevékenység erre irányul, az az egyesület feloszlatásához vezet” – mondta lapunknak Kolláth György.

Az alkotmányjogász szerint annak megakadályozására, hogy egy feloszlatott szervezet más néven, de gyakorlatilag ugyanazon személyi és tevékenységi körrel újjáalakuljon, a német példát kellene követnünk. A német alkotmány kimondja: aki az egyesülést a szabadság, vagy a demokratikus rend elleni küzdelemre használja fel, meghatározott időre elveszíti jogát arra, hogy egyesületet hozzon létre.